|
Keleti filozfia
Titokzatos vagy meseszer?
A titokzatos, meskkel vezett kelet mindig is csbtotta a kalandvgytl vagy tudsvgytl sztklt utazkat. A mess gazdagsg, a hremek titkai, a fakrok csodattelei, vagy sok ms egyb, keleten fellelhet dolog foglalkoztatta az emberek fantzijt. Szmos az emberisg trtnetben nagy szerepet jtsz tallmny (pl. rs, nyomtats, irnyt, stb.) is itt szletett meg, keletrl szrmaznak a legfbb vallsok, s nem lebecslend a kelet blcsessge sem.
Fldrajzilag, de kultrtrtnetileg is nagyjbl a ma zsinak tekintett fldrszt rtjk, br a rgi Egyiptomot is ide soroltk. Amikor azonban keleti filozfirl beszlnk, akkor inkbb az indiai s knai kultrkban gykerez rendszereket rtjk alatta. Mert a zsid s keresztny szellemisg, br keletkezsi helyk keleten volt, de hossz id ta mr a nyugati vilg meghatroz nzpontjt kpviselik. A fleg zsia dlnyugati, dli, dlkeleti s kzps rszben, valamint Afrika szaki rszein elterjedt iszlm mr inkbb keleti valls, de blcseleti szempontbl nem tr el lnyegesen az elbb emltett zsid-keresztny nzponttl, hisz vilgkpe ezekben gykerezik.
A kzp- s tvol-keleten kialakult vallsok s filozfik azonban alapjaikban is lnyegesen eltrnek az elzkben emltett nyugati gondolkodstl. Fleg az eredetileg Indiban keletkezett - br ott ma mr jelentktelennek szmt - buddhizmus terjed el egyre szlesebb krkben a nyugati kultrban is, de a szintn npszernek szmt keleti gygymdokkal, jgval s egyb irnyzatokkal szmos, a keleti gondolkodsra jellemz fogalom vlik kzismertt a nyugati vilgban.
A tulajdonkppeni filozfiban, a nyugati gondolkodk egyltaln nem maradnak el a keleti filozfusoktl, de ha azt nzzk, aminek gyakorlati haszna is vehet, ami kzelebb ll a valsghoz, akkor el kell ismernnk, hogy a keleti gondolkodk tbbet tudnak az emberi llekrl. Ezrt hasznos megismerkedni ezekkel a tanokkal, s ezekbl szmos dolgot fel is hasznlhatunk megrtsnk s tudsunk elmlytsre, bens egyenslyunk s a lelki bknk megteremtsre
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
