A homeop�tia alapgondolata szerint a betegs�gek k�ls� jelei annak a bizony�t�kai, hogy a szervezetben term�szetes gy�gyul�si folyamatok zajlanak. A szervezet v�g�l meggy�gy�tja �nmag�t �s ez�rt olyan gy�gyszereket rendelnek, amelyek seg�tik a t�netek kifejl�d�s�t, ezzel felgyors�tj�k az �ngy�gy�t� folyamatokat. A homeopat�k a k�nafa k�rg�vel ( ebb�l nyerik a kinint ) kezdt�k a kis�rletet, �s arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy a gy�gyszerek az eg�szs�ges szervezetben l�nyeg�ben ugyanolyan t�neteket id�znek el�, mint amilyenek gy�gy�t�s�ra a beteg szervezetben f�lhaszn�lj�k �ket.
A maszlagos nadragulya kivonata p�ld�ul az eg�szs�ges szervezetben heves t�neteket, fejf�j�st id�z el�. Ezek alapj�n ha olyan beteg veszi be a kivonatot, akinek �ppen er�sen f�j a feje, akkor a gy�gyul�si folyamat, amelynek megnyilv�nul�sa a f�jdalom, hamar�bb fejez�dik be, vagyis gyorsabban gy�gyul a beteg. A kezel�snek ezt a form�j�t a "hasonl� a hasonl�t gy�gy�tja " elv�nek nevezik. Mivel azonban a maszlagos nadragulya er�sen m�rgez� n�v�ny, ez az elm�let csak �gy v�lhatott be a gyakorlatban, ha a kivonatot csak nagyon kis adagokban kapta a beteg, �gy eredeti t�rfogat�nak sokszoros�ra kellett h�g�tani ahhoz, hogy az val�ban gy�gy�tson. Ezen az elven m�k�dik az �sszes homeop�ti�s szer. Mivel a mesters�gesen el�id�zett t�netek enyh�k, nem terhelik meg a beteget, nem okoznak sok�ig szenved�st.
Egy n�met orvos, Christian Friedrich Hahnemann 1812 -ben I. Nap�leon hadsereg�nek 180 hast�fuszos katon�j�t kezelte ezzel a m�dszerrel, �s azok k�t kiv�tellel mind felgy�gyultak. Ez a kimagasl�an j� gy�gyul�si ar�ny egy csap�sra n�pszer� gy�gym�dd� avatta a homeop�ti�t. A h�re hamar elterjedt, de igaz�n az Egyes�lt �llamokban tal�lt t�mogat�kra. Ez a gy�gym�d a XIX. sz�zadban azonnal n�pszer�v� v�lt, mihelyt a k�zv�lem�ny tudom�st szerzett r�la. T�bb seg�ts�get �g�rt, mint a hagyom�nyos orvostudom�ny.
A homeop�tia elvei alapvet�en k�l�nb�znek a hagyom�nyos orvosl�s�t�l, amely nagy hat�s� gy�gyszereket alkalmaz a t�netek elfojt�s�ra. A homeopat�k azt vallj�k, hogy ez a gy�gym�d term�szetellenes.
A mintegy 3000 �ves hindu �jurv�dikus orvosl�s sok tekintetben rokon a homeop�ti�val. Ez az orvosi rendszer r�gi szanszkrit le�r�sokat vesz alapul, legkor�bbi forr�sai az i.e.II.�vezredb�l sz�rmaz� Atharva - v�da, �s a k�s�bbi �jur - v�da. Indi�ban sz�les k�rben tan�tj�k, haz�nkban is egyre elterjedtebb. Az �jurv�dikus orvosl�s alapvet� tan�t�sa szerint az eg�szs�g felt�tele a h�rom testnedv - epe, ny�lka, sz�l - t�k�letes egyens�ly�nak fenntart�sa. A betegs�geket az egyens�ly megboml�sa, a diszharm�nia v�ltja ki. Az �jurv�dikus gy�gym�dokban di�t�t, m�fog�sokat, �sv�nyi anyagokat �s t�bb, mint 700 gy�gyn�v�nyt alkalmaznak